Tagok:

Dr.Barth Ákos

iü. pszichiáter szakértő

>> tovább

Tornyossy Monika
 iü. pszichológus szakértő
 
>> tovább

 

Pszichológus

Pszichológus szakértő tevékenységi területei:

A) Büntető eljárások

A leggyakoribb kérdésfeltevés bűncselekmény létrejöttének pszichológiai valószínűsítése: ami az elbeszélés élmény- és valóságszerűségével függ össze. Ebben a sértett-tanú vizsgálata áll első helyen.

1. Szexuális bűncselekmények

A szexuális bűncselekmények pszichológiai hátterének vizsgálatakor a különféle kérdésfeltevések általában a következő alaphelyzetekre vonatkoznak:

A/ A sértett-tanú tekintetében:

a/ A cselekmény létrejöttének valószínűsége,

b/ a cselekmény elmondásának élményszerűség,

c/ pszichoszexuális fejlődése, szexuális fejlettsége,

d/ szexuális ismeretei, ezek forrása,

e/ traumatizációja és kihatása további fejlodésére,

d/ fantáziájának az élményszerűségben vitt szerepe,

e/ esetleges betanítottság,

f/ konfabulációs készsége,

g/ a gyanúsítottal meglevő érzelmi kapcsolatának jellege,

h/ kóros, - szexuális alkat jelenléte.

B/ Az elkövető tekintetében:
a/ az átélés ténylegessége,
b/ általában a pszichoszexuális fejlődése,
c/ a személyiség struktúrájának az átlagostól eltérése,
d/ a szexuális magatartást determináló személyiségvonások speciális eltérései,
e/ azok a személyiségvonások, amelyek a szexuális magatartás deviáns lehetőségeit meghatározzák, kiegészülnek-e valamilyen a bűncselekmény elkövetését elősegítő személyiségvonásokkal?

2. Gyermek és ifjúság elleni bűntett. A veszélyeztetés

Az ebbe a körbe tartozó bűncselekményeket rendszerint a szülők, nevelési kötelezettséggel rendelkező felnőttek, többféle motívumból kiindulva, krónikus formában követik el. A cselekményben manifesztálódó magatartásformák gyakran nem körülírtak, hanem komplexek, életvitel-, életstílus-szerűek, sőt a megjelenés pillanatában áldozat-elkövető vonatkozásában interaktívak.

A vád tárgyát képező cselekmény lehet:

1. brutális bánásmód,

2. elhanyagoló nevelői magatartás,

3. veszélyeztető bánásmód,

4. bűncselekmény elkövetésére kényszerítés vagy - rávétel.

3. Külön nem felsorolt bűncselekmények

B) Polgári perek

Polgári perek esetén az igazságügyi pszichológus a perek előkészítésénél ritkán, rendszerint a perek folyamatában önállóan, ill. speciálisan az orvos szakértővel együtt végzi a szakértést.

A polgári perek között leggyakoribbak

1. A gyermekelhelyezéssel kapcsolatos perek

Ilyenek:

- a válóperek gyermekelhelyezéssel,

- az újra-elhelyezési perek,

- az örökbefogadási (ritkán névre vétel) perek.

A bíróság által feltett kérdések általában a következő témákat tartalmazzák:

- Alkalmas(ak)-e, alkalmatlan(ok)-e valamelyik vagy mind két szülő(k) a gyermek(ek) nevelésére?

- Melyik szülő alkalmasabb pszichológiai szempontból a gyermek nevelésére?

- Befolyásolják-e a szülők meg nem engedett eszközökkel a gyermeket egymás ellen?

- Melyik szülőhöz kötődik a gyermek erősebb érzelemmel?

- Milyen a testvérek kapcsolata egymáshoz? (Esetleg: szétválasztásuk pszichológiai szempontokból lehetséges-e, indokolt-e?)

- Milyen a gyermekek fejlettségi szintje?

- Esetleg, élettárs jelenlétekor, az élettárshoz fűzodő érzelmi viszony milyen?

- Az esetleges magatartásproblémák milyen okokra vezethetők vissza?

A vizsgálat célja, a gyermek érdekének pszichológiai meghatározása,

a) a nevelési alkalmasság és

b) a gyermek érzelmi kötődésének megállapítása, hogy pszichológiailag megalapozzuk optimális elhelyezését.

2. A gyermek újraelhelyezése

Az egyszer már elhelyezett gyermek elhelyezésének megváltoztatásánál újbóli szakértői vizsgálatra kerül sor. Az újraelhelyezés hátterében rendszerint:

- a gyermek érzelmi kapcsolatában,

- a gyermek alapvető körülményeiben,

- a szülői magatartás és alkalmasság vonatkozásában bekövetkezett változások állnak.

3. A gyermek örökbefogadása (speciális formája: nevelő apai, anyai névre vétel)

Gyermek örökbefogadására pályázó, leendő szülő alkalmassági vizsgálatát az elhelyezési pereknél gyakorlattá vált, értelemszerűen a helyzetre érvényes kérdésfeltevések alapján az ott kialakult vizsgálati eljárás keretében végezzük, a nevelési alkalmasság interaktív részletei nélkül, mert a gyermek vizsgálatára a megbízás nem terjed ki. Javasolható, hogy örökbefogadás szándéka esetén az átlagosnál gyengébb nevelési alkalmasság kizáró ok legyen.

A pszichológus-szakértő névváltoztatási kérelmek eseteiben a gyermek érdekeit a következő kritériumok mellett vizsgálja:

1./ Milyen indokok javallják az anya nevének megváltoztatását, ezek hátterében találhatók-e a szülő vonatkozásában aggályosnak minosíthető személyiségvonások?

2./ A gyermek emlékeiben megmaradt, identitását szolgáló emlékképek, névváltoztatás révén veszélyeztetetté válnak-e? A szülőanya emlékének, a vele kapcsolatos kegyeleti gyakorlat sorsa mi lesz a névváltozás után?

3./ A szülőanya vérségi rokonságával az igényelt kapcsolattartás lehetosége, e kapcsolattartásnak a gyermek identitását szolgáló funkciója valószínűsíthetően sérül-e?

C). Biztosítási, ill. nem vagyoni kártérítési igények pszichológus szakértői vizsgálata

A pszichológus-szakértő ezekben a vizsgálatokban az igazságügyi orvos, igazságügyi-pszichiáter mellett, ill. önálló kirendeléssel vesz részt. Feladata a biztosítási, ill. nem vagyoni kártérítési ügyek esetében felmerülő pszichológiai komponensek vizsgálata.

D). Közlekedés pszichológiai kérdések szakértői vizsgálata

A közlekedési magatartás komplex pszichológiai folyamatok eredménye, amelyben érzékszervi-motorikus, kognitív, képességi és személyiség funkciók egyaránt szerepet kapnak. A vizsgálattal megbízott pszichológus-szakértő a feltett kérdések nyomán dönti el, hogy a komplex pszichológiai folyamatok milyen körének vizsgálata elégséges, ill. szükséges a válaszadáshoz. Az érzékszervi-motorikus, ill. képességi funkciók vizsgálata muszeres eljárások felhasználását igényelheti, ilyenkor a PÁV (közlekedési pályaalkalmasságot vizsgáló intézet) közreműködését kell kérnie.

E). Fegyverviselési engedélyezés szakértői vizsgálata

A vizsgálat szándék-motívum orientált explorációra, szükség szerint intelligencia meghatározásra és személyiségvizsgálatra terjed ki. A vélemény alkalmasságot vagy alkalmatlanságot mond ki. Az intelligencia tekintetében a gyenge átlagos vagy ez alatt lévő teljesítmény alkalmatlanságot jelent.

AZ IGAZSÁGÜGYI PSZICHOLÓGUS SZAKÉRTŐK MUKÖDÉSI KÖRÉRŐL ÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 20. számú módszertani levele:

http://www.vitalitas.hu/?ctype=5&did=3741&cid=1169

Copyright 2009.MediaPszicho
info@mediapszicho.hu
webpage by kotecsm